Az emberek általában nagy pénzügyi döntésekre figyelnek: lakásvásárlásra, befektetésre, hitelfelvételre. Azonban a mindennapi pénzügyi veszteségek nagy része nem ezekből, hanem apró, szinte láthatatlan szokásokból ered – olyanokból, amelyeket rutinszerűen ismételnek, anélkül hogy tudatosítanák a hatásukat.
Ez az elemzés azokat a szokásokat vizsgálja, amelyek ugyan kis összegekről szólnak, de rendszeres előfordulásuk miatt érdemes rájuk figyelni.
A „most nem éri meg" gondolkodás
Az egyik leggyakoribb jelenség az, hogy valaki halogatja a megtakarítást azzal az érvvel, hogy a jelenlegi jövedelemből nem érdemes még félretenni – majd „ha több lesz". Ez a halasztó gondolkodásmód jól ismert a pénzügyi kutatások területén, és nem kizárólag magyarországi sajátosság, mégis különösen erős azokban a háztartásokban, ahol a havi kiadások szorosan igazodnak a bevételekhez.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeresen tesz közzé adatokat a háztartások megtakarítási arányáról. Az aktuális statisztikák az mnb.hu oldalon érhetők el.
A halogatás közvetlen hatása: az összeg, amelyet akár havi néhány ezer forintban lehetett volna elindítani, változatlan marad a folyószámlán, ahol sem kamat, sem tőkegyarapodás nem keletkezik. Tíz év alatt ez a látszólag kis különbség lényeges összegre rúghat, különösen infláció esetén.
Ismeretlen ismétlődő díjak
A bankkártyás és mobilfizetéses környezetben megszaporodtak az automatikusan megújuló előfizetések. Streaming szolgáltatások, alkalmazásbolt-előfizetések, felhőtárhely-csomagok – ezek mind kis összegeket vonnak el havonta, de ha egy háztartásban tíz ilyen előfizetés fut egyszerre, az összeg figyelemreméltó lesz.
Az ismétlődő díjak jellemzője, hogy az egyéni összeg alacsony, ezért ritkán kerülnek felülvizsgálatra. Az OTP Bank vagy más kereskedelmi bankok netbankjai lehetővé teszik az állandó fizetési megbízások és csoportos beszedetési megbízások áttekintését, ezt az eszközt azonban sokan nem használják rendszeresen.
A forint alapú megtakarítások inflációs kitettsége
Egy kevésbé nyilvánvaló szokáshiba a megtakarítások kizárólag folyószámlán való tartása. A folyószámlán lévő összeg névértéken stabil, de ha az infláció meghaladja a kamatot (ami Magyarországon több időszakban jellemző volt), a reálérték csökken.
Az MNB kötelező tartalékra vonatkozó előírásai és a mindenkori alapkamat a Magyar Nemzeti Bank oldalán nyilvánosak. Az állam által kibocsátott értékpapírok (pl. MÁP Plusz) bizonyos időszakokban az infláció mértékéhez igazodó hozamot kínáltak – ezekről az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatóiban lehet olvasni.
Tipikus szokáshibák összehasonlítása
Impulzusvásárlások és az „akciós" csapda
A kereskedelmi akciók részben arra épülnek, hogy az emberek hajlamosak csökkentett áron olyan terméket is megvenni, amelyre egyébként nem lett volna szükségük. Egy nem tervezett vásárlás önmagában nem jelent komoly összeget, de ha ez heti rendszerességgel ismétlődik, az éves szinten érezhető tétellé válik.
A pénzügyi szaksajtóban ezt a jelenséget néha „kiszivárgásnak" (leakage) nevezik: a bevételek egy része nem tervezett kiadásokba folyik el, mintsem megtakarítás vagy tervezett fogyasztás formájában jelenne meg.
A biztosítások elhanyagolása
Egy másik, kevésbé látható szokáshiba a biztosítások felülvizsgálatának elmaradása. Sokan több éves szerződéseket tartanak fenn anélkül, hogy ellenőriznék, a fedezet megfelel-e a jelenlegi élethelyzetnek, és az ár versenyképes-e. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint a biztosítási díjak rendszeresen változnak – az összehasonlító oldalak és a MABISZ honlapja segíthet az áttekintésben.
Összefoglalás
Az itt felsorolt szokások mindegyike önmagában kezelhető – a lényeg az, hogy láthatóvá váljanak. A folyószámla rendszeres áttekintése, az ismétlődő terhelések ellenőrzése és a megtakarítási döntés tudatos időzítése olyan lépések, amelyek nem igényelnek különleges pénzügyi tudást, csak rendszeres figyelmet.